Szemelvények egy rendkívül gazdag életpályából

A Szent László Napok nulladik napján tartott előadás kezdetén a megjelenteket Zatykó Gyula főszervező köszöntötte, majd dr. Fleisz János történész ismertette a gróf életpályáját, Várad fejlődése érdekében tett munkáját. Az előkelő köznemesi család olyan tagokkal büszkélkedhet, mint kisrédei Rhédey Klaudia (1812–1841), házassága révén Teck hercegnéje, aki II. Erzsébet királynő ükanyja, vagy a gróf édesapja, Rhédey Ferenc, aki bár rövid ideig (két hónap), de Erdély fejedelme volt.

Gróf Rhédey Lajos 1807-ben Szatmár megye követeként vesz részt az országgyűlésen, 1808-ban elnyeri a grófi címet, majd Bihar megye adminisztrátora lesz, amely tisztségből 1825-ben távozott, ezután Bereg vármegyében betöltve ugyanezt. 1831-ben hunyt el Pesten. Emlékezete az irodalomtörténetben Kazinczy és Csokonai által eléggé negatív, a gyászverset író Csokonai a grófné temetésén súlyos tüdőgyulladást kapott, amibe később belehalt, illetve a gróf a költő tudta nélkül alakította át a művet, amit ekképpen adott ki. A Csokonaihoz fűződő kapcsolat alapján az „érzéketlen mecénás” képe alakult ki. Kazinczy sem fest túl jó képet róla, felrója például azt, hogy a Rhédey-kertet, ahol a grófné nyugszik, mulatságok helyszínéül használják. Várad fejlődéséért tett intézkedései azonban elvitathatatlanok, fontosnak tartotta a magyar nyelvű színjátszás, a nyelvművelés ügyét, támogatta például a Kelemen László társulatát, amely anyagi gondokkal küzdött. Maga is írt egy színdarabot A nagylelkű herceg címmel, amelyben József nádort magasztalja. A magyar kultúra mecénásaként ugyanakkor támogatta a Magyar Nemzeti Múzeumot, pénzügyileg és ásványgyűjteményének odaadományozásával is. Nevéhez köthető Várad közvilágításának bevezetése is, támogatta a váradi tanítókat, legjelentősebb adománya azonban a helyszűkében szenvedő városnak ajándékozott Rhédey-kert, ahol 1897-ben szabadtéri színpadi előadáson például hatalmas közönség nézhette meg a Jászai-féle Elektra színdarabot. A kertben található a Rhédey házaspár kápolnája is, amelyet hányattatott sorsa folyamán kifosztottak, megrongáltak, még a csontokat is szétszórták, őzek téli szálláshelyeként használtak. A kápolnát 2004-ben, illetve 2012-ben újították fel. Rhédey Lajos a város olyan mecénása, akiről semmiképpen sem szabad megfeledkezni – zárta előadását dr. Fleisz János.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.