EGYHÁZTÖRTÉNETI KONFERENICIA MÁTYÁS KIRÁLY IDEJÉRŐL ÉS VITÉZ JÁNOSRÓL
2018.10.15. 11:15
2018. október 13.-án szombaton Humanista műveltség Mátyás király idejében címmel tudományos konferenciát szervezett a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség a nagyváradi Várban Az 1999-ben a Római Katolikus Püspökség és a Sapientia Varadiensis Alapítvány által kezdeményezett egyháztörténeti konferencia sorozat, idei 20. eseményén rangos előadók és kiváló előadások hangzottak el, népes hallgatóság előtt. A rendezvényen részt vett dr. Fleisz János történész, a BINCISZ és a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke is.
Képek >>>
Cikk a Bihari Naplóban:
Humanista műveltség Mátyás király idejében
Az érdeklődők a vártemplomban gyülekeztek, melynek belső előterébe vissza lett téve a Vitéz Jánost és az ifjú Mátyást ábrázoló dombormű, aminek kihelyezését annak idején a Nobilitas Egyesület részéről Jakabffy László és Fodor József szorgalmazták. Lakatos Attila, a püspökség kulturális referensének üdvözlő szavai után Mons. Fodor József általános helynök felidézte: Mátyás királlyá koronázása 550. évfordulójára állíttatta a Nobilitas az emléktáblát, Józsa Judit keramikusművész munkáját. A templom külső és belső restaurálásakor azonban a többi emléktáblával együtt ez is lekerült, s eddig várta a visszahelyezését. Vitéz János és Mátyás olyan személyiségek az egyházmegye történetében, akik kimagasló szerepet töltenek be. Vitéz János az egyik volt a legnagyobb püspökök közül: 1456-ban a Szent László által épített székesegyházat restauráltatta, és társaskáptalant létesített a sír őrzésére. A táblán az ő alakja van előtérbe helyezve, amint oktatja a gyermek Mátyást, hiszen ahogyan a történészek írják, tudatosan nevelte a Hunyadi-fiúkat, mert valami nagyra szánta őket, és híres könyvtárában talán tanult is a gyermek Mátyás. A Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum diákjainak szolgálata után az emlékezők átvonultak a Fejedelmi Palotába, ahol előadásokkal folytatódott az ünnepség.
Előadások
Nyitóbeszédében Exc. Böcskei László megyés püspök megjegyezte: az eddigi gyakorlattól eltérően a várban szervezték ezt a rendezvényt, szántszándékkal, hiszen a felújítási munkálatok közben is meg tudták volna ezt tenni a Püspöki Palota dísztermében, de a témából adódott, hogy az egyházmegye bölcsője legyen a helyszín, ahol annak idején minden kibontakozott, és amelynek különös hangulata van. Így élményszerűbben lehet azonosulni mindazzal, közelebb kerül hozzánk az, amit Mátyás király uralkodása és kora, Vitéz János tevékenysége jelent.
Lupescu Radu, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense Egy család felemelkedésének szimbóluma. Vajdahunyad vára című értekezésében a Mátyás királyt formáló Hunyadi-családot, és annak korabeli politikai szerepét, befolyását mutatta be. Megtudhattuk tőle, hogy a Hunyadi-család első említése Zsigmond király 1409 október 18-i adománylevelében olvasható, mely hiteles kancelláriai irat arról, hogy Hunyadi János apja, Wo(y)k, aki a Havasalföldről származó udvari vitéz volt, megkapta Vajdahunyad települést, a birtokot, melyben óriási potenciál rejlett. A vár azonban nem képezte az adomány részét, csak 1409 után kezdett el épülni. Az építkezési fázisokon nyomon követhető, hogy Hunyadi Jánosnak milyen rangjai, méltóságai voltak, lett szörényi bán, vajda, Magyarország kormányzója, majd főkapitánya. Hunyadi Jánosnak a halála után Mátyás király a saját törvénytelen fia, Corvin János számára „futtatta fel” a várat, alakítgatta uralkodása utolsó évtizedei alatt. Elmondható tehát, hogy bár a periférián helyezkedett el, a vár szimbolikus jelentőséggel bírt a Hunyadiak számára, ezért mindig fejlesztették.
Humanizmus
Körmendy Kinga, az MTA Akadémiai Könyvtárának nyugalmazott kutatója Vitéz János könyvtára és a stúdium sorsa Magyarországon címmel tartott expozét, melyben szó esett a humanista műveltségről és tárgyi környezetéről, a diplomata Vitéz János tevékenységéről a Hunyadiak szolgálatában, a humanista főpapról. „Vitéz János számára a humanizmus életeszmény volt, nem tantárgy. Ha a Jagelló-kori Magyarországon lett volna egyetem, Vitéz János könyvtára képezhette volna számára az állományt” – vélekedett a meghívott.
Kovács András akadémikus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzor emeritusa A humanista uralkodó művének utóélete, Mátyás király kultusza a 16-17. században címmel tartott prezentációt. Arra hívta fel a figyelmet: annak, hogy Mátyást a kortársai félistenként tisztelték vagy csodálták volna, semmi alapja nincs. Az adópolitikája például kifejezetten hátrányos volt a városok számára.
Évtizedekkel később tették az ő alakját olyanná, ahogyan előttünk áll, mert egy nosztalgikus aranyköd burkolta be, vágyakozás egy olyan időszak után, amikor stabilitás, jólét és biztonság volt. A 16. században aztán kialakult kolozsvári szülőházának egyedi kultusza is, illetve a kultusz egy másik különös megnyilvánulási formája volt szülővárosában, hogy a főtéri Wolphard–Kakas-ház zodiákus termének boltozattartó gyámkövei úgy lettek tervezve, hogy ahol állatövi jegyek sorakoztak volna, közéjük legyen ékelve a Corvus (Holló) csillagkép is, és a madár csőrébe – Hunyadi Mátyásra, Kolozsvár szülöttére utalva – gyűrűt illesztettek.
A rendezvényt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) támogatta.
|