Szemelvények egy rendkívül gazdag életpályából

Dr. FLEISZ JÁNOS (Nagyvárad,1951)

Nagyváradon előbb Ady Endre Sajtókollégium igazgató-tanára, majd a Sulyok István Református Főiskolán, 1999-től pedig a Partiumi Keresztény Egyetemen tanít. Fő kutatási területei Erdély, Partium és Bánság, valamint Nagyvárad várostörténete 1800-1950 között, társadalom illetve sajtótörténet, valamint az 1848-49-es események története. Több alkalommal is kutat Budapesten az Európa Intézet, a MTA Domus Hungarica és Pro Cultura alapítványok ösztöndíjaival. Több kutatási programba is bekapcsolódott. Az utóbbi 10 évben 32 különböző tudományos ülésszakon vett részt, köztük Budapesten, Bécsben és Berlinben.1990-óta tagja az EME-nek, amelynek létrehozta 1995-ben nagyváradi fiókszervezetét és első elnöke volt.1995-óta tagja a Romániai Várostörténeti Bizottságnak.1998-ban megalapította a Sapientia Varadiensis Alapítványt, majd 1999-ben kezdeményezte a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének létrehozását, amelyeknek elnöke lett. 2001-től a Varadinum Alapítvány Kuratóriumának ügyvezetőjeként, majd szóvivőjeként fontos szerepet játszott a Varadinum rendezvények 2001,2002 és 2003.évi lebonyolításában. Kezdeményezte Nagyváradon a Magyar Kultúra, Tudomány és Civil Szervezetek Napjának bevezetését. Közéleti és tudományos tevékenysége és következetessége miatt 2003 novemberében Budapesten a Hűség a Hazához Nagykereszttel tűntették ki.
Tudományos tevékenysége mellett, egyéb közéleti-politikai szerepet is vállalt. Így 1996-2000 között megyei tanácsos, 2000 és 2003 között előbb a Bihar megyei RMDSZ művelődési, majd civil szervezetekért és a tudományért felelős alelnöke, a kedvezménytörvény Országos Felügyelő Bizottságának tagja. Számottevő publicisztikai tevékenységet folytat, kutatási eredményeit pedig 1990 után több tanulmányban és különálló kötetben is közölte. Jelenleg Nagyvárad, illetve Erdély, Partium és Bánság két világháború közötti várostörténetével foglalkozik.

VÁLOGATOTT PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK

Város, kinek nem látni mását. Nagyvárad a dualizmus korában, Charta Kiadó,
Nagyvárad, 1997. 210 oldal.
A kultúra metropolisa Nagyvárad 1867 - 1918 között In LIMES Tudományos Szemle,
1998. 2-3. 115-131
Nagyvárad a boldog békeidőkben In Élet és Tudomány 1998. július 10. 879-882
Nagyvárad szabadságharc hadiparának központja (1849. január 26 - 1849. május 26)
In: A szabadság Debrecenbe költözött. Erdély történeti könyvek 2. Debrecen, 1998. 93-110
Polgárosodás és modernizáció Nagyváradon a századfordulón
In: Bihari Diéta II. Debrecen, 1999. 98-109
Nagyvárad urbanizációjának jellegzetességei a századelőn (1900-1914)
In: Tanulmányok Budapest múltjából XXVIII. Urbanizáció a dualizmus korában. Budapest,
1999. 115-129.
Nagyvárad gazdasági és társadalmi helyzete 1919-1940 között
In: Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben II. Debrecen,
2000. 329-337
Nagyvárad története évszámokban, Nagyvárad, 2000. 46 oldal.
Nagyvárad közigazgatási egyesítése (1850) és fejlődésének néhány sajátossága a XIX-XX. században, In:Erdélyi várostörténeti tanulmányok, szerk. Pál Judit, Fleisz János, Csíkszereda,2001. 254-273
Erdélyi várostörténeti tanulmányok, Társszerkesztők Pál Judit és Fleisz János. Csíkszereda,2001.
Nagyvárad történeti bibliográfiája. Bibliografie istorică a Oradiei, Nagyvárad,2002.
86 oldal.
Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti Almanachja, Budapest, 2002. (9 életrajz szerzője).
Nagyvárad vonzáskörzetének és funkcióinak beszűkülése Trianon után, In”...ahol
a határ elválaszt”. Trianon és következményei a Kárpát-medencében. Balassagyarmat-Várpalota, 2002. 352-364.
Az életmód sajátosságai Nagyváradon a két világháború között (1919-1940),In Acta Universitatis Debrecensis. Series Historica LIV.Történeti Tanulmányok X. Szerk. Takács Péter. Debrecen, 2002. 285-299.
Az erdélyi magyar sajtó története (1890-1940), Pécs,é.n. 256. oldal.
Kossuth Lajos és Nagyvárad, Nagyvárad,2003.226 oldal.