Megjelent dr. Fleisz János történész legújabb könyve Nagyvárad művelődési élete 1940-1944 címmel, amely már kapható az Illyés Gyula, a Libris Antica, és a Kolbe könyvesboltokban. A Sapientia Varadiensis Alapítvány által kiadott és a nagyváradi Litera Print nyomdájában ízlésesen kiállított kötet, úttörő jellegű, átfogó művelődéstörténeti szintézis, igazi hiánypótló mű.
A könyv bemutatja, hogyan lett Nagyvárad újra Magyarország része, mennyire sikerült visszaállítani a várost magyar nemzeti térré és végül a már tragikussá vált helyzet után, hogyan került ismét román közigazgatás alá. A kötet tárgyalja az új népességi, társadalmi állapotokat, a város történetének legfontosabb eseményeit, az 1940-1944-es művelődési élet általános jellegzetességeit. A továbbiakban foglalkozik az oktatás, tudomány, a társadalom és az egyházak korabeli helyzetével, majd a város ünnepei áttekintése után, ismerteti a nagyváradi irodalom, média, művészet (képzőművészet, színház, mozi, zene stb.) és sport teljesítményeit.
Tudományos osztály: MTA II. - Újkori és jelenkori magyar várostörténet Munkahely: Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad
tel.: +40 259 432 837, fax: +40 259 137 898 Levelezési cím: P. O. Box. 1-204.
2018. január 22-én, hétfő este a Szigligeti Színházban zajlott díjkiosztó gálaünnepséggel ért véget az RMDSZ által szervezett, a Magyar Kultúra Napjához kötődő rendezvénysorozat. Kulturális elismeréseket adtak át.
A Magyar Kultúráért Díjban részesült többek között dr. Fleisz János egyetemi oktató, történész.
H Í R E K/C I K K E K : Hagyomány és civil építkezés - Tizenöt éves a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége
Hagyomány és civil építkezés - Tizenöt éves a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége
2015.03.29. 15:19
A változások után hamar létrejöttek a non-profit szervezetek, és Biharban is kezdett kialakulni a változatos civil szféra. Az ezredfordulón a lassan magára találó és fejlődő nagyváradi magyar civil szervezeti élet számos, a helyi magyar közösség számára különösen jelentős kezdeményezést indított el, ezek sorában fontos helyet foglal el a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek (BINCISZ) megalapítása. A civil építkezés fontos eszköze nemzeti értékeink ápolásának és fejlesztésének. Közösségmegtartó ereje is meghatározó, amelyért folyamatosan ma is tenni kell.
Megalakulás, elindulás
Egy, a civil szervezetek tevékenységét összehangoló és fejlesztő szövetség szükségessége már régebben nyilvánvalóvá vált, azonban megalakítására csak 1999 ősszén történtek kísérletek. A Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségét, mint a nagyváradi, partiumi magyarság első civil szövetségét 1999. december 8-án alapítottuk 14 tagszervezet részvételével. A BINCISZ első tisztségeket is kijelölő ülését 2000. január 20-án tartotta, amikor elnöknek a kezdeményező dr. Fleisz János egyetemi tanárt választották, alelnököknek Kelemen Mária egészségügyi asszisztenst és Bethlendi István vállalkozót, titkárnak pedig Varga András mérnököt.
A BINCISZ-t kezdettől fogva partnerként kezelték az egyházak, a politikai szervezetek és a többi civil szervezet. 2001. február 19-én jegyezték be jogilag. 2001-ben a BINCISZ az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) társszervezete lett, majd 2002 elején irodahelyiséghez jutott. A BINCISZ-be az idők során 23 szervezet lépett be, ebből időközben kettő kilépett, néhány pedig nem tevékenykedik. Jelenlegi tag és társszervezeteink: Alma Mater Alapítvány, Anna Nőszövetség, Árpád-házi Szent Erzsébet Ökumenikus Intézet, Biharigáz Alapítvány (Bihar község), Biharország Civil Társulás, Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) Bihari Osztálya, Lazarus Alapítvány (Bihar község), Matyi Műhely Magánbábszínház, Mindennapok Kereszténye Szövetség, MM Pódium Kulturális Egyesület, Nagyváradi Diakónia Keresztyén Alapítvány, Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete, Révai Miklós Szakkollégium Egyesület, Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Bihari Szervezete, Sapientia Varadiensis Alapítvány, Studium Academicum Alapítvány, Talentum Alapítvány, Táncház Egyesület, Tempo Klub, Tibor Ernő Galéria.
A szövetség célja a civil szervezetek közötti jobb együttműködés elősegítése, közös álláspontok kialakítása és képviselete, a tevékenységi tervek összehangolása, közös pályázatok elkészítése és közös tevékenységek szervezése, kiadványok megjelentetése, országos és nemzetközi kapcsolatok kiépítése. Rendeltetése közösségi összefogással mindazon feladatok ellátása, amelyeket a magyar társadalom fejlődése megkövetel. A BINCISZ politikával nem foglalkozik, de állást foglal a fontosabb közérdekű kérdésekben és részt vállal az érdekvédelemben. 2002-től kezdve összesen hét szerkesztett kötetet jelentettünk meg a magyar kultúra napi rendezvényekről, így legutóbb Magyar Kultúra Ünnepe 2013 címmel. A helyi sajtóban rendszeresen hírt adtunk legfontosabb tevékenységeinkről, a BINCISZ honlapunkat (www.gportal.hu/bincisz/) pedig rendszeresen frissítjük. A BINCISZ vezetősége jelenleg a következő: alapító elnök: dr. Fleisz János történész, egyetemi tanár; alelnök: Bethlendi István vállalkozó; ügyvezető titkár: Lajos Annamária ügyintéző.
Az évek során számos szervezettel és intézménnyel építettünk ki szoros kapcsolatot. Ezek közé tartozik a budapesti Magyar Népfőiskolai Társaság, az Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Kollégium Kulturális Egyesület, a Berettyóújfalui Nadányi Zoltán Művelődési Központ, a Bihari Népfőiskola, a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület, a debreceni Megyei Népfőiskolai Egyesület, a tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, a szarvasi Szarvasért Alapítvány, a Jászfényszarui Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság, a kolozsvári Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, a Nagyváradi Civil Kerekasztal, a budapesti Civil Együttműködési Tanács stb.
A legfontosabb civil, kulturális és tudományos kezdeményezések
Az ezredfordulón a BINCISZ kezdeményezéseinek meghatározó elemei a magyarországi szervezetekkel és kiemelkedő személyiségekkel való kapcsolatok rendszeres kiépítése volt. Legfontosabb civil, kulturális és tudományos kezdeményezéseink közül az első a Magyar Tudomány Napja volt, amelyet 2000. november 3-án szerveztük meg első alkalommal Nagyváradon és egész Erdélyben. Azóta valamilyen formában minden évben megtartottuk. Különösen sikeresnek bizonyult a Magyar Kultúra Napja kezdeményezése és első megszervezése Nagyváradon (és egész Erdélyben) 2001. január 22-én. A következő években a nemzeti és biharországi összetartozás jegyében közösen szerveztük meg minden évben a berettyóújfalui civil szervezetekkel és intézményekkel, illetve más partnerekkel. A berettyóújfalui események főszervezője Porkoláb Lajos Megyei Népfőiskolai Egyesület elnöke volt.
A Civil Társadalom Napja 2006-ban a nagyváradi Ady Endre Líceum könyvtárában
A civil építkezést kiemelt feladatának tekintő szövetségnek a többi civil szervezetekkel való együttműködése fontos kezdő pillanata 2001. május 17-én volt, amikor Nagyváradon első alkalommal szerveztük meg a Civil Társadalom Napját. A nagyváradi jubileumi X. Festum Varadinum keretében elindult, és az óta hagyományossá vált rendezvényünk évenként hozzájárult a civil, szellemi, közéleti és kulturális élet gazdagításhoz. Attól kezdve számos rangos meghívott, közülük a legtöbbször dr. Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség egykori elnöke volt jelen, és hozzájárult a problémák körvonalazásához és a továbblépés módozatainak a megállapításához. Ezek keretében 2002-ben Nagyváradon sikeres nagyszabású román-magyar írótalálkozót szerveztünk, rangos részvétellel, 2003-ban pedig a Kárpát-medencei Civil Szervezetek Találkozóját rendeztük meg Nagyváradon 38 tekintélyes Kárpát-medencei magyar civil szervezet képviselőinek jelenlétével. Ezeken kívül 2010-ben a jubileumi 10. Civil Társadalom Napja is igen bensőségesre sikerült. A találkozók célja a magyarság kulturális, szellemi és lelki egységének ápolása és a magyar nemzettudat fejlesztése volt. Ezek mellett előtérbe került helyi szinten a Bihari-térség összetartozásának gondolata is. E sajátos, Magyarországon megszokott, de nálunk újszerű kezdeményezések némelyike azóta jelentősen elterjedt egész Erdély, Partium és a Bánság területén.
Természetesen számos egyéb civil találkozókon is részt vettünk Budapesten, Kolozsváron, Berettyóújfaluban, Tatán, Debrecenben, Szarvason, Jászfényszarun, Szegeden stb.
Később, 2005-től a civil együttműködés kibővült a Művelődés Hete – Tanulás Ünnepére is, amelyet abban az évben szerveztünk meg első alkalommal Nagyváradon és Berettyóújfaluban. Ezt a Magyar Népfőiskolai Társaság (elnök Sz. Tóth János) kezdeményezésére 2001-től rendszeresen megtartották Magyarországon, és egyik fő törekvése volt, hogy a művelődés-felnőttképzés területén tevékenykedő intézményeket, szervezeteket sokszínű együttműködésre ösztönözze, a rendezvény célja pedig az élethosszig tartó tanulás kultúrájának megteremtése. Az időközben Magyarországon is abba maradt programsorozatot Erdélyben és Partiumban egyedül Nagyváradon szerveztük meg, immár 10 alkalommal.
Számos képzésben is részt vettünk tag- és társszervezeteink képviselőivel együtt. Közülük a legtartósabb a Biharért közösen, a 3. évezred kihívásai című közös projekt volt a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesülettel 2005 januárjától évente, a Bihari Népfőiskola vezetői, Harasztosi Sándor és Lisztes Éva irányításával. A máig tartó kapcsolat és együttműködés számos színvonalas eseményt foglalt magába, legutóbb a Népfőiskolák együttműködése Európában, a berettyóújfalui Bihari Népfőiskola projektjében való közreműködés 2012 és 2014 között.
Ezt bővítettük ki a Bihar Kultúrájáért civil érem közös megalapításával 2006-ban. Ezt eddig hat alkalommal adtuk át. Nagyváradon 2006-ban a szervezetek szintjén, a nagyváradi Tibor Ernő Galéria kapta meg, 2007-ben, az egyéni kategóriában dr. Fleisz János a BINCISZ alapító elnöke, 2008-ban a nagyváradi Alma Mater Alapítvány, 2009-ben Meleg Attila, a BINCISZ akkori programszervezője, 2010-ben a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Bihari Szervezete, legutóbb 2014-ben pedig dr. Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) tiszteletbeli elnöke.
A 21. század első évtizedének vége fele a civil szervezetek lendülete lassulni kezdett, a támogatások pártfüggővé válása és csökkenése folytán. Ebben a helyzetben további kezdeményezések elindítására volt szükség. Így magam kezdeményeztem 2009. december 9-én a Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK) létrehozását, amely 27 szervezet részvételével megalakult és működik ma is anélkül, hogy áttörést hozott volna a civil érdekvédelemben. Közösen alakítottuk meg 2012. május 2-án a Biharország Civil Társulást. Az alapító okiratot Fleisz János és Porkoláb Lajos írta alá.
A rendezvények, illetve a találkozók közösségépítő szerepükön kívül jelentős felhajtó erőt és gyakran közös élményt jelentettek. Itt is megköszönjük mindazoknak a hozzájárulását, akik kezdeményezéseinket felkarolták, támogatták, vagy részt vettek rendszeresen az eseményeken.
Együttműködés és civil perspektívák
Eredményeinket egy fokozottan befolyásolt és mind jobban elfásuló közegben igen nagy áldozatok árán értük el. A függetlenség megtartása az infrastrukturális bázis elvesztésével és a pénzügyi támogatások elmaradásával járt. Kemény küzdelmet kellett vívnunk rendezvényeink kisajátításának megakadályozása érdekében, vagy a szubkultúra szintjére való lesüllyesztése ellen. A nehéz körülmények között is méltósággal próbáltuk helytállni és képviselni sajátosságainkat.
A Magyar Kultúra Napja 2014-ben Berettyóújfalun. Balról jobbra: Porkoláb Lajos, Bakó Endre, Fleisz János, Meleg Vilmos
Úgy értékelem, hogy a folyamatos együttműködés és közös szervezés maradandónak bizonyult, és máig kifejti hatását Biharországban, a Partiumban, sőt esetenként Erdélyben is. Fontos számba vennünk teljesítményeinket, hiszen ezek nemcsak a mához, hanem a jövőhöz is szólnak. Teljesítményeink bizonyítják a magyar nemzeti és regionális összetartozás erősségét és a kisebbségi szellemi élet kibontakozásában vállalt fontos szerepét, amely még bizonyára hosszú ideig érezteti a hatását.
Másfél évtized elteltével megállapíthatjuk, hogy a létező hiányérzet ellenére is a hagyományteremtés és a civil építkezés sikeres volt. Ezt a jövőben is szeretnénk folytatni. Tartalmi megújulást tűztünk ki célul, hogy szövetségünk a megváltozott társadalmi-politikai körülmények között is, mint szakmai-érdekvédelmi civil szervezet betölthesse szerepét a partiumi, bihari és nagyváradi magyar civil társadalom fejlesztésében és érdekvédelmében. A mai nehéz helyzetben azonban valószínűleg más eszközökkel és módszerekkel élő társadalmi szervezetekre van szükség. Nem hiszünk ugyan a civilek kormányváltó szerepében, de biztosak vagyunk abban, hogy a rendszerváltoztatás és az igazi részvételi demokrácia megteremtésében a civileknek döntő szavuk lesz a közeljövőben.
"A Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) Szövetségi Tanácsa kiindulva abból, hogy a magyar közösség érdekében tevékenykedő civil szervezetek között nincs olyan átfogó erő, egy olyan testület, amely a nagyváradi magyarság civil társadalmi érdekeinek egészét képviselné, hogy védelmezni kell a helyi magyarság sajátos közösségi értékeit, amelyek szerves részét képezik mind az ország, mind pedig Európa értékeinek; hogy a jelenlegi válságos időkben a civil szervezeteknek meg kell teremtenie a fennmaradásukat és fejlődésüket biztosító feltételeket és főleg, hogy képviselni kell a nagyváradi civil szervezetek sajátos érdekeit mindazon esetben, amikor ez szükséges, javasolj
a egy Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK) sürgős létrehozatalát. Ez lenne az a struktúra, amely az egyes pártpolitikai, ideológiai és egyéb részérdekeken felülemelkedve jogosult olyan közösségi kérdésekben véleményt kialakítani és állást foglalni, melyek jellegükben és hatásaikban túlmutatnak az egyes szervezetek céljain, amely érdemben és jogosan képviselheti a nagyváradi magyarság közös érdekeit, legyenek azok művelődési, egyházi, oktatási, szociális, gazdasági, társadalmi, vagy más természetűek. Ez az a struktúra, amely az egyes pártpolitikai, ideológiai és egyéb részérdekeken felülemelkedve jogosult olyan
közösségi kérdésekben véleményt kialakítani és állást foglalni, melyek jellegükben és hatásaikban túlmutatnak az egyes szervezetek céljain, amely érdemben és jogosan képviselheti a nagyváradi magyarság közös érdekeit, legyenek azok művelődési, egyházi, oktatási, szociális, gazdasági, társadalmi, vagy más természetüek." (Dr.Fleisz János, a BINCISZ elnöke, az NCK kezdeményezője)
CIVIL VEZETŐK LÁTOGATÁSA BRÜSSZELBEN
2007 november elején erdélyi, partiumi és bánsági civil vezetők tettek látogatást Brüsszelben Konya-Hamar Sándor európai parlamenti képviselő meghívására. A mintegy 30 tagú küldöttségben Nagyváradot dr. Fleisz János a BINCISZ és a Sapientia Vardienis Alapítvány elnöke, a Nagyváradi Civil kerekasztal kezdemémyezője és Szentmiklósi Zoltán a RMGE Bihari osztályának elnöke képviselték.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
