Szemelvények egy rendkívül gazdag életpályából

Berettyóújfaluban a Bihari Múzeum előadótermében tartották meg a Magyar Kultúra Ünnepe 2014 határokon átnyúló közös rendezvénysorozat nyitóeseményét Két versengő és együttműködő város: Debrecen és Nagyvárad címmel.

A rendezvényt Porkoláb Lajos a Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen elnöke nyitotta meg, aki röviden visszatekintett az idén immár 14. alkalommal sorra kerülő rendezvénysorozatra. Kiemelte, hogy a hagyományteremtés a bihari térségi összetartozása miatt sikerült, illetve hogy az egyébként nagyságrendileg különböző város között egyenrangú kapcsolat alakult ki.

Előadása előtt Fleisz János nagyváradi egyetemi tanár, mint a rendezvény másik kezdeményezője és főszervezője aláhúzta, hogy a hagyományteremtés azért is sikerült, mert a két város civil szervezetei között értékközösség volt, vagyis ugyanaz az értékrend szerint tevékenykednek. Előadásában végig követte a két város fejlődésének legfőbb momentumait, kiemelve hogy Debrecen és Nagyvárad között voltak hosszú versengési időszakok, de voltak együttműködési momentumok is. Utóbbiak között említette a például az 1843-ban megjelent Debrecen-Nagyváradi Értesitőt, amely mindkét városban a sajtó elindulását jelentette és közel 60 éven át kiadták. Más együttműködések között megemlíthető volt az automobil közlekedés bevezetése 1900-ban, vagy az 1912-ben megtörtént harmadik és egyben az addigi legnagyobb magyarországi repülés, amikor Lányi Antal a Debrecen-Nagyvárad közötti repülésével új rekordot állított fel. Ugyanakkor a 20. század elején ádáz versengés volt a két nagyváros között, nemcsak a térségben betöltött szerepért, hanem országosan is a vidéki városok élvonalába küzdötték fel magukat. A 20. század elején Nagyvárad volt sikeresebb, mivel a városi szerepkörök mennyisége szerint a korabeli Magyarország városai között a 4. helyet foglalta el (Budapest, Zágráb és Pozsony, vagyis három mai főváros mögött!), Debrecen pedig a 6. helyet foglalta el (Temesvár volt még éppen előtte). A következő időszakban a kapcsolatok beszűkültek, hiszen kommunista időkben például az 1977 júniusi debrecen-nagyváradi találkozó a két diktátor Nicolae Ceausescu és Kádár János között maradt meg az emlékezetben. A mai időkben viszont az összetartozás és az egymásra utaltság miatt, főleg az együttműködés jöhet szóba a két testvérváros Debrecen és Nagyvárad között, hiszen megállapíthatjuk, hogy Nagyvárad fejlődése csak egy integrált európai térben biztosított, ahol a határ megszűnésével visszakaphatja azt a fontos szerepet, amelyet a vásárövben való elhelyezkedésével a 20. század elején kivívott, főleg mert Nagyvárad sorsa mindig is a terület sorsának egyfajta szimbóluma volt. Bakó Imre debreceni irodalomtörténész Debrecen és Nagyvárad irodalmi kapcsolatáról beszélve, végig követte a debreceni írók, költők jelenlétét Nagyváradon kezdve Csokonai Vitéz Mihály ottani jelenléteivel és folytatva másokkal, köztük Oláh Gáborral is. Összehasonlította a két város 20. század eleji irodalmi életét, amelyben egyértelműen Nagyvárad szerepe volt kiemelkedőbb, főleg A Holnap antológiák miatt, de sok közös pont is volt a két irodalmi életben. Részletesen kitért Ady Endre véleményére, hogy Debrecent falunak tartotta Nagyváradhoz képest és arra, hogy ez élénk sajtóvitát okozott. Érintette az 1920 utáni időszakot is megemlítve, Tabéry Géza fontos szerepét az irodalomszervezésben, de méltatta a proletkult kiszolgálójának, Horváth Imrének is a tagadhatatlan irodalmi jelentőségét.

Az előadás hatását sokban növelte Meleg Vilmos nagyváradi színművész, aki az említett költőktől verseket adott elő, majd a végén egy rövid csokrot nyújtott át a váradi költők műveiből.

A jó hangulatú közös rendezvény megadta az alaphangot az idei magyar kultúra napjához kötődő rendezvénysorozatnak.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.