Szemelvények egy rendkívül gazdag életpályából

A megjelenteket Fodor József egyesületi elnök üdvözölte, majd Szabó István ügyvezető elnök köszöntötte egy-egy csokor virággal a megjelent hölgyeket a március 8-i ünnep miatt. A nők képezték a fő témáját az ezt követően elhangzott három előadásnak is.

Fleisz Judit nyugalmazott történelemtanárnő a Genezissel indította értekezését, azt emelve ki, hogy a teremtéskor Isten nem tett különbséget férfi és nő között, egyenlőknek tekintve őket. Ferenc pápát is idézte, aki a Kultúra Pápai Tanácsának februári gyűlésén kijelentette, hogy helyet kell biztosítani a nők számára a közélet minden területén, meg kell nekik adni a választás szabadságát, nem feledkezve meg ugyanakkor a családokban betöltött fontos szerepükről sem. Ezután a tanárnő arról is beszélt, hogy a boldog békeidőkben, amikor beindultak a társulási folyamatok, számos nőszervezet működött az Osztrák-Magyar Monarchia területén, melyek közül a régiónkban a legjelentősebb a Biharmegyei és Nagyváradi Nőegylet volt, melyet 1886-ban alapított Gerliczy Félixné. A fénykorában 503 tagja volt, és sokrétű tevékenységet fejtett ki (árvaház létesítése, segélypénztár, menhely az elszegényedett munkaképtelen úrinőknek stb.).

Említést érdemel még a Magyarországi Nőegyletek Szövetségének váradi fiókja, mely a világi vonalat képviselte és az egyenjogúságért vívott harcot, a két világháború között pedig az Országos Katolikus Nővédő Egylet tűnt ki, melynek fő célja a kenyérkereső nők támogatása volt. Az 1940-es években Nagyváradon a Wallner Lászlóné alapította Szent Erzsébet Nőegylet fejtett ki hasznos társadalmi tevékenységet, az ezredforduló környékén pedig Várad-Velencén kezdte meg működését a Lisieux-i Kis Szent Teréz Nőszövetség 20 taggal, Pál Margit ötlete nyomán, melyet örömmel karolt fel a jelenlegi elnök asszony,Fleisz Judit is. Napjainkban ezen kívül még egy nőszervezet működik katolikus plébánián, a Stelli Olga által megálmodott várad-olaszi Szent Rita Nőszövetség.

Az irodalomban

Zalder Éva magyartanárnő, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatónője arra tért prezentációjában, hogy az irodalomban és a képzőművészetben milyen jelentősebb Mária-ábrázolások születettek az idők folyamán. Többek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy már a pogány magyaroknál megvolt a Földanya tisztelet, melyet később átültettek a Szűzanya-képükbe. Amúgy Mária megjelenésének az irodalomban teológiai alapjai vannak, hiszen mint istenszülő édesanyát kezdték bemutatni, a kultuszára pedig jellemző, hogy számos jelképet hordozó nőalakként tisztelik őt. Mondandóját az igazgatónő olyan irodalmi remekművekkel, valamint képzőművészeti alkotásokkal támasztotta alá, mint az Ómagyar Mária-siralom, El Greco Az angyali üdvözlet című festménye, Michelangelo Pietája, Pázmány Péter barokk himnusza (Ének Magyarország védasszonyáról), Dsida Jenő Arany és kék szavakkal, Ady Endre A pócsi Mária, illetve Sík Sándor Magyarok nagyasszonya című költeményei, vagy Jacopo da Todi 13. században keletkezett katolikus himnusza, a Stabat Mater. Szólt továbbá a virág- és színszimbolikáról, valamint a kegyhelyekről is.

A tartalmas összejövetelt Vincze Zsolt történelem értekezése zárta, aki az 1848-as forradalom és szabadságharcban huszáregyenruhába bújt nőkről elmélkedett, ismertetve aHuszka Jenőnek köszönhetően 1942-ben operett főhőssé avanzsált Lebstück Mária, a származása miatt lengyel „lyánykának” nevezett Pffifner Paulina és „a magyar Mata Hari”Bányai Júlia életét.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.