TÖRTÉNET ÉVSZÁZADOKBAN
2005.02.22. 13:39
Nagyvárad történetének kezdetei,
fejlődésének korai időszaka 1077-1692
1091-1093 körül Szent László király a püspökséget áthelyezi Biharról Váradra. A település első említése a dokumentumokban, („populum Varadyensem de Bihor") 1096-1098 Szent László király holttestének áthozatala Somogyvárról Váradra. Ő Várad védőszentje. (Más forrásokban 1116-ot találunk.) 1342 december 8 után I. (Nagy) Lajos király megkoronázása után elzarándokolt Szent László sírjához és ebből az alkalomból előbb az egyházat részesítette adományban, majd a várost erősítette meg jogaiban. A király 1352-ben újból járt Váradon. 1390. május 20. Mária és Zsigmond király jelenlétében felállították a székesegyház előtt Szent László király csatabárdot emelő lovas ércszobrát, melyet a Kolozsvári szobrász testvérpár, Márton és György készített. Justinianus óta (VI. század) az első szabadtéren felállított lovas szobornak tekinthető. 1660-ban a többi királyszoborral együtt a törökök martaléka lett. 1403 előtt elkészül a magyar gótikus ötvösművészet szinte párátlan remekműve: Szent László király ereklyetartó mellszobra, az ún. Szent László herma 1406 október 19. Zsigmond látogatása Váradon II. Jagelló Ulászló lengyel királlyal együtt. 1437 Meghal Luxemburgi Zsigmond király, a váradi székesegyházban temették el. 1443 április 7. Földrengés következtében leomlott a székesegyház két keleti tornya, elpusztítva a sekrestyét és a benne lévő kincstárt, kivéve Szent László fejereklyetartóját. 1445-1465 Vitéz János püspöksége, amely alatt Várad fénykorát élte. Püspöki udvara az európai humanizmus egyik fontos központja lett. Csillagvizsgálót is állított. A váradi káptalan tagjai között találjuk Csezmiczey Jánost (Janus Pannoniust). 1474 Mátyás király Budán kelt szabadalomlevelében Várad-Olaszi, Vadkert és Velence mezővárosok (oppidum) lakóit a harmincad s a királyi adók fizetésétől a váradi püspök és káptalan birtokain felmentette. A város első szabadalomlevelét később 1553-ban I. Ferdinánd, 1558-ban Izabella, 1562-ben János Zsigmond, 1580-ban Báthory Kristóf, 1588-ban és 1593-ban Báthory István, 1600-ban pedig L Rudolf király is megerősítette. 1534. november 1. Fráter György (Martinuzzi vagy Utyeszenics György) lett a váradi püspök. Várad 1534-1538 között Szapolyai János országának fővárosa lett. 1538 február 24. A váradi béke megkötése I. Ferdinánd és Szapolyai János között. Mindkét uralkodó meg-tarthatta az országból, amit éppen birtokolt. Megegyeztek, hogy János után Ferdinánd örököl, s ha neki nem lennének fiú leszármazottjai, akkor V. Károly utódjaira száll a jog. Csak ezek híján következtek Szapolyai örökösei. A titokban tartott békéről Károlyi Árpád ezt írta: „Amit a mohácsi katasztrófa rontott rajtunk, azt a nagyváradi béke volt hivatva jóvátenni". 1557. június Varkocs Tamás a vár átadása után az egyház kincseit összeiratta, a püspökségi javakat lefoglalta. A váradi káptalan tagjai elszéledtek az ország távolabbi részeibe, Várad kiváltságos város lett, az egyházi vagyon pedig koronajavadalommá vált. 1558 A Lengyelországból visszatért Izabella Váradot tet-te fővárossá. A közigazgatást és a bírói jog gyakor-lását a városi tanácsra bízta, előzőleg ez a püspök-ség és a káptalan jogköréhez tartozott. 1559 Izabella királyné a somlyói Báthori Istvánt nevezte ki Várad főkapitányává. E cím tulajdonosa a fejedelem után a második ember lett. Várad főkapitányai közül később Báthori István mellett Báthori Kristóf, Bocskai István, II. Rákóczi György is fejedelmi trónra került. 1570-1596 Megépül Várad új vára az olasz későreneszánsz szellemében. A János Zsigmond (1540-1571) korában épült Királyfia bástyát két nagyobb, a Csonka és az Aranyos bástya követi, majd a Veres bástya és a Földbástya (később Bethlen Bástya). A vár egyike lesz a legnagyobbaknak Közép-Kelet Európában. 1570. október 4. Nagyváradon született Pázmány Péter, a magyar irodalmi nyelv megteremtője, a tudomány-egyetem alapítója. (Meghalt 1637. március 19-én.) 1598. október 1. - november 3. A Szaturdzsi Mohamed másodvezér vezette sikertelen ostrom. Bár a török-nek sikerült a vár körül folyó vizet a sáncokból leereszteni és közvetlen rohammal próbálkoztak, a védők mindegyik rohamot visszaverték. A törökök 1600. március 21. Rudolf király megerősítette Nagyvárad szabadalmait és kiváltságait, címerét pedig kibővíti. 1660 július 13. - augusztus 27. Az Ali pasa vezette ostrom. A török 49 napi ostrom után elfoglalja Váradot, az „ország kulcsát". Elpusztulnak a híres királyszobrok, anyagából Belgrádban ágyút önte-nek. A város templomait lerombolták, a várpalota templomát mecsetté alakították át. 1692. június 7. A törökök kivonulnak, Várad felszabadult.
A török uralom alóli felszabadulástól a város közigazgatási egyesítéséig 1693-1850
1693. november 24. I. Lipót diplomát ad ki, amely által visszaállították a püspökséget és a káptalant régi jogaiba. 1712 november 27. VI. Károly császár (III. Károly király) dekrétuma megerősíti a város 1600-ban elnyert szabadalmait és a jogot az ugyanakkor kiegészített címer használatához. 1720 Nagyváradnak mindössze 164 háza és 216 adófizető polgára volt. A városiassági érték szerinti rangsor-ban a 41. helyen állt az országban. 1752 május 1. Forgách Pál püspök letette a mai bazilika (székesegyház) alapkövét. Az építkezést 1779 de-cember 8-án fejezték be és 1780 június 25-én gróf Kollonits László püspök szentelte fel. 1777 Mária Terézia megalapította Nagyváradon a görög katolikus püspökséget A latin szertartású püspökség uradalmából kiszakítja számára a belényesi uradalmat kárpótlásul adja azonban- ráfizetés kötelezettsége mellett - a vaskóhi uradalmat. 1780. november 14. Megnyitották a Jogakadémiát egyelőre csak bölcsészkarral, melynek teljes megszervezése csak 1788-ban történt meg. 1787 Nagyvárad lakossága 9790 fő. A városi magisztrátus először határozta el a város utcáinak kikövezését. 1798. augusztus 26. Az első magyar hivatásos színielőadás Nagyváradon, amelyet a Sas Szálló termében tartottak. 1803 Az utcák rendszeres világításának kezdete. Gróf Rhédey Lajos jóvoltából lámpákat állítanak fel. 1804. október 17-én született Nagy Sándor József, aki 1849 október 6-án tizenhárom társával vértanú-halált szenvedett Aradon. 1828 Magyarországon 51 szabad királyi város és 692 mezőváros létezett, Várad a rangsorban már a 19. helyre került. 1848. június 24. Szacsvay Imrét választják meg Nagyvárad (Olaszi és Újváros) országgyűlési képviselőjének. 1848. december 6. Bem tábornok megszállt Nagyváradon. Innen intéz kiáltványt Erdély népéhez, amelyben kimondja, hogy: "Minden lakos, nemzetiség, vallás- és rang- különbség nélkül egyenlők, és minden hivatalok viselésére ugyanazon jogaik vannak…" 1849. január 26-május 26. Nagyvárad a szabadságharc hadiiparának fő központja lesz, mivel itt működött az országos fegyver- és lőszergyár. Ebben az időszakban körülbelül 11.000 puskát gyárthattak itt. 1849. június 18-19. Kossuth és Bem találkozása Nagyváradon. 1849. október 24. Szacsvay Imre kivégzése. 1850. január 4. A négy "középponti város", Várad-Újváros, Várad-Olaszi, Várad-Velence és Várad-Váralja felülről hozott rendelet alapján egyesült, (újból) létrejött Nagyvárad. Első polgármestere Bölönyi Menyhért elfoglalja hivatali székét.
Nagyvárad újkori és jelenkori történetének fontosabb eseményei és adatai 1851-1992
1858. április 24. Átadták a Püspökladány-Nagyvárad vasútvonalat és ezzel a város bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe. 1870. szeptember 7. Felavatták a Nagyvárad-Kolozsvár közötti 152 km. Hosszú vasútpálya szakaszt. 1872 Nagyvárad korszerű közigazgatási rendszerének kialakulása. Nagyváradot az 1870. évi XLII tc. Szerint felvették a törvényhatósági joggal felruházott városok sorába. A város közigazgatási szervei: a város közgyűlése, a közigazgatási bizottság, a városi tanács, a polgármester, a rendőri hivatal és az árvaszék voltak. Már 8 szálloda várta a vendégeket a városban. Emlékművet emeltek Rulikovszky Kázmérnak. 1873. november A gázvilágítás bevezetése Nagyváradon. 1893. szeptember 10. Schlauch Lőrinc bíboros felszentelte a Tóth István által készített Szent László bronzszobrot. 1896. június 27. Megnyitják a városban az állandó múzeumot. 1896. december 12. Megkezdi működését Magyarországon elsőként Károly József Irén nagyváradi röntgenlaboratóriuma. 1900. október 15. Az állandó színház megnyitása. Színházavató bemutatóként Erkel Ferenc Hunyadi László című operája került műsorra. 1902. október 2. Megalakul a nagyváradi Szigligeti Társaság. Elnöke Rádl Ödön. Céljai között szerepelt Nagyvárad jeleseinek kultusza, a tudomány népszerűsítése stb. 1903. október Elkészült az új eklektikus stílusú városháza. Ünnepélyes megnyitása 1904. Január 10-én volt. 1904. január 10. A villamosmű ünnepélyes átvétele. Szolgáltatása akkor 660, év végéig 1000 fogyasztóra és 14.500 db. izzólámpára terjed ki. 1907. március 15. Átadják Szacsvay Imre bronzszobrát. Margó Endre munkája. 1908. szeptember 27. A Holnap antológia bemutató matinéja. 1908. november 1. Megnyílt a Fekete Sas Szálloda az 1907-1909-ben épült Sas Palota épületében. 1910 Nagyvárad lakossága 64.169. Anyanyelv szerint: magyar 58.421 (91,4%) román 3.604 (5,6%) német 1.416 (2,2%) szlovák 279 (0,4%) Felekezet szerint: római katolikus 19.819 (30,9%) református 19.459 (30,6%) izraelita 15.155 (23,6%) ortodox 4.649 (7,2%) görög katolikus 3.385 (5,3%) evangélikus 1.377 (2,1%) Foglalkozás szerint: ipar 35,7% házi cseléd 11,3% kereskedelem 11,1% véderő 10% közszolgálat 8,8% közlekedés 6,1% A városban 3.193 iparvállalat működött, ebből 49 gyár. A városban 5.365 lakóház volt, ebből 3.254 kőből vagy téglából. 1910. május 26. A Nagyváradi Atlétikai Klub (NAC) megalakulása. 1910. augusztus 9. Nagyvárad a repülés egyik központja lett. Lanzerdorfer - Lányi Antal a Boné-kúti síkságon kétfedeles sárkánygépével 5 méter magasra emelkedett és kb. 30 métert repült. 1913. október 20. Bejegyezték a Nagyváradi Filharmónia Társaságot. 1919. április 20. A Traian Mosoiu vezette román csapatok megérkeznek Nagyváradra. Mosoiu tábornok és kísérete hivatalosan átvette a város kormányzását. 1919. április 29. Aurel Lazăr hivatalos hirdetményben hozta a lakosság tudomására, hogy Nagyváradon és a megyében életbe lépett a román uralom: "A gyulafehérvári gyűlésnek királyunk I. Ferdinánd őfelsége által szentesített határozata alapján a román királyi csapatok elfoglalták és meghódították Nagyvárad törvényhatósági várost és Bihar megyét, ami által azok Románia királyságához csatoltattak". 1920. február 14. Megtörténik az utcák ún. nacionalizálása, amely által Nagyvárad 50 fontosabb utcája román nevet kap. 1921. augusztus 16-án tartott egyházi értekezleten kimondták Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakulását. Első püspöke Sulyok István (1859-1946). 1925. március 29-30. A váradi posta bemutatja a nagyobb nyilvánosságnak a rádiót, azonban magánszemély Nagyváradon rádiót nam szerelhet fel. 1925. június 14. Megjelenik az új közigazgatási törvény, amely szerint Nagyvárad, mint az ország egyik városi községe, az Oradea nevet kapja. (Addig a román neve a magyarból való fordítás által Oradea Mare volt.) 1925. november 22. Az Országos Magyar Párt biharmegyei és nagyváradi tagozatának ünnepélyes alakuló közgyülése Nagyváradon több ezer ember jelenlétében. 1929. március 13. Meghalt Károly József Irenaeus premontrei kanonok, fizikus, a drótnélküli távíró egyik feltalálója. 1929. április 15. Elindul Nagyváradról Bukarestbe az első személyszállító repülőgép. Egyelőre csak alkalmi magánjáratok közlekednek Nagyváradról Kolozsvár érintésével a román fővárosba. 1929. május 27. Megalakul Nagyváradon az Erdélyi Katholikus Akadémia. 1930. május Monstre küldöttség viszi Bukarestbe Nagyvárad város panaszait. "Mentsük meg Nagyváradot" válik általános jelszóvá az évtizedes visszaesés és súlyos válságtűnetek miatt. 1930. augusztus Dolci érsek a római apostoli követ levelében leírja: A szatmári egyházmegyét és a nagyváradi latin szertartású egyházmegyét egymással "szatmári és nagyváradi latin egyházmegyék elnevezés alatt örökre egyhangúan egyesítjük". 1934-ben a Nagyváradi Jogakadémia utódját, amely 1931-től II. Károly Király Jogi Karként a bukaresti egyetemhez tartozott megszüntetik és beolvasztják a kolozsvári egyetem jogi karába. 1940. szeptember 6. Az 1940. Augusztus 30-I bécsi döntés értelmében Nagyváradot Magyarországhoz csatolják. Ezen a napon vonul be Hothy Miklós kormányzó a városba és ezzel kezdetét veszi a magyar katonai adminisztráció (1940. November 25-ig.). 1942. május A Szent László ünnepségek alkalmával a Szent Jobb megérkezik az Aranyvonattal Nagyváradra. Felállítják Tisza Kálmán szobrát. Ugyanakkor került vissza helyére az elmozdított Szacsvay szobor is. 1944. november 11. Bevezetik Nagyváradon a szovjet katonai adminisztrációt. 1945. március 9. A város politikai és közigazgatási vezetését a helyi kommunisták veszik át. A polgármester Ványai Károly, míg az alpolgármester Balogh Mihály lesz. 1948 ősze A Nagyváradi Állami Színház elkezdi első évadát. 1949 Az Állami Bábszínház román és magyar tagozattal megkezdi tevékenységét. 1962 Megnyitják a város nyugati részében az ipari negyed építőtelepét, ahol összesen 12 új ipari objektumot építenek fel. 1963. október 1. Megindul a Nagyváradi 3 éves Pedagógiai (Tanárképző) Főiskola 4 tanszékkel: filológia, matematika, történelem-földrajz és testnevelés. 1973 Átadják az új 3.000 férőhelyes Sportpalotát. Nagyváradot bekapcsolják a városok közötti automata telefonháhózatba. 1989. december 26. Megalakult Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezete. 1990. április 26. A nagyváradi római katolikus egyházmegye 81. megyés püspökének, Tempfli Józsefnek az ünnepélyes felszentelése. 1990. május 9. Tőkés László püspök ünnepélyes beiktatása a Királyhágómelléki Református Egyházkerület élére. 1992 A népszámlálás adatai szerint Nagyvárad lakosságának száma 222.741. 2002 A népszámlálás adatai szerint Nagyvárad lakosságának száma 206.527.
Irodalomjegyzék Adorján Péter: A halott város. Nagyvárad 1940. szeptember 6-a előtt. Budapest. 1941 1. Bálint István János: Boldog Várad. Budapest. 1992 2. Balogh Jolán: Varadinum Várad vára. I-II kötet. Budapest. 1982 3. Bihor-Biharmegye Emlékkönyve. Oradea. 1933-1937 4. Biró József: Nagyvárad barokk és neoklasszikus muvészeti emlékei. Budapest. 1932 5. Borovszky Samu dr.: Bihar vármegye és Nagyvárad. Budapest. 1901 6. Bunyitay Vincze: Nagyvárad természetrajza. Nagyvárad. 1890 7. Dejeu Petru: Monografia municipiului Oradea şi judeţului Bihor. Oradea, 1926 8. Fleisz János: Város, kinek nem látni mását: Nagyvárad a dualizmus korában.Oradea.1996 9. Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848/49-ben. Nagyvárad. 1885. [1999] 10. Hügel Ottó: Nagyvárad és környéke. Útmutató. Nagyvárad. 11. Horváth Jenő: Nagyvárad története. Nagyvárad.1942 12. Horváth Jenő: Váradi freskó. Nagyvárad története. Budapest. 13. Lakos Lajos: Nagyvárad múltja és jelenjéből. Nagyvárad. 1904 14. Nagyvárad. Városismertetés. Szerkesztette Papp Lajos. Nagyvárad. 1943 15. Nagyvárad-Városismertető. Nagyvárad. 1997 16. Péter I.Zoltán: Nagyvárad építészeti emlékei a barokktól a szecesszióig. Nagyvárad.1994 17. Szánthó János: Szent László városa Várad. Sepsiszentgyörgy. 1992 18. Széll Sándor: Nagyvárad, Szent László városa. Budapest. 1940 19. Széll Sándor: Városaink neve, címere és lobogója. Budapest. 1941
|