Szemelvények egy rendkívül gazdag életpályából

 Ekkor került előtérbe az önszerveződés egyik új eleme: civil szövetség megalakítása. Ennek fontosabb eseményére 1999-ben került sor, amikor több rendezvényen is felvetődött a helybeli magyar civil szervezetek összefogásának gondolata. A szerveződésben fontos momentumot jelentett a Magyar Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) debreceni tagozatának 1999. május 19-i nagyváradi kihelyezett ülése, amikor kimutatkozott a közös fellépés hatékonysága. 1999 szeptemberében előbb spontánul majd szervezetten találkoztak a szervezetek vezetői, aktív tagjai. E találkozókon körvonalazódott, hogy szükség van az összefogásra és egyértelművé vált, hogy lépni kell ebben a kérdésben. Az 1999. szeptember 12-i találkozón a kezdeményezést dr. Fleisz János az Erdélyi Múzeum Egyesület nagyváradi fiókszervezet elnöke indította, amikor az ülés kezdetén a következőket mondta: „A civil szervezetek szabályozó szerepet töltenek be a társadalomban, s meg kell kapniuk az őket, megillető helyet. Jelenleg azért nem működnek, mert az utóbbi harminc-negyven évben a polgári társadalom módszeres leépítése folyt. Szükség van a nagyváradi civil szervezetek szövetségének létrehozására. Meg is fogalmaztam egy felhívást. Ha az itt jelen lévők közül legalább öt szervezet vezetője aláírja, már be lehet indítani a szövetséget." (Bihari Napló, 1999. szeptember 13). Elvileg több szervezet is beleegyezett a szövetség létrehozásába, de a felhívás aláírása később egy másik szűk körű találkozón történt. A kezdeményező bizottság végül négy országos szervezet nagyváradi, illetve bihari szervezete: EME, EMT, EKE és RMGE képviselőiből állt. A felhívás a Bihari Napló napilap 1999. szeptember 28-i számában jelent meg és megfelelő visszhangja volt. Az alakuló ülésre 1999. december 8-án került sor a Fő (Republicii) utca 26 szám alatt, a II emeleti 9/A helyiségben. A kezdeményező e sorok írója, hangsúlyozta, hogy „megyénkben jelentősen megnövekedett a magyar polgári szervezetek száma, s ahhoz, hogy érdekeiket megfelelően képviseljék és érvényesítsék, az erők egyesítése szükséges. (Bihari Napló 1999. december 10). A Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége első ülését 2000. január 20-án csütörtökön tartották meg 14 tagszervezet részvételével. Az alapító tagszervezetek a következők voltak: Anna Nőszövetség, Árpád-házi Szent-Erzsébet Ökumenikus Intézet, Biharigáz Alapítvány (Bihar), Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) Bihari Osztálya, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Bihar Megyei Szervezete, Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Nagyváradi Fiókegyesülete, LAZARUS Alapítvány (Bihar), Matyi Műhely Magánbábszínház, Mindennapok Kereszténye Szövetség, Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete, Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE), Sapientia Varadiensis Alapítvány (SAVA), TEMPÓ Klub, Tibor Ernő Galéria.
Az ülésen megválasztották a tagszervezetek vezetőiből álló Vezető Tanácsot. Kelemen Mária elvállalta ideiglenes jelleggel a titkári feladatokat. Kialakították az ellenőrző bizottságot is (Bihari Napló, 2000. január 22-23).
A BINCISZ fő célkitűzései a civil szervezetek közötti jobb együttműködés és szorosabb összefogás, közös álláspontok kialakítása, közösségi központ létrehozása, kapcsolatok kiépítése, a társadalom polgárosodásának elősegítése. A BINCISZ igyekszik felvállalni a polgári társadalom érdekvédelmét, ennek kíván szószólója lenni. Politikával nem foglalkozik, de mint a társadalom egyik szabályzó szervezete állást foglal minden közérdekű kérdésben, ezzel is segítve az esetleges döntések meghozatalát. A BINCISZ nem irányul senki ellen és együttműködik minden haladó társadalmi és politikai erővel, a helyi önkormányzattal. Nem óhajt részt venni a magyarságon belüli politikai csatározásokon, egyforma közelségben maradva az egyes politikai irányzatokhoz.
A megalakult Szövetségi Tanács első ülését 2000. február 29-én tartottuk meg. Dr. Fleisz János elnök tájékoztatója után véglegesítettük a Szövetségi Tanács összetételét és a BINCISZ ügyvezető titkárának Varga András nyugdíjas mérnököt bíztuk meg. Ezután a BINCISZ tagszervezetei mutatkoztak be röviden.
A szervezetek képviselőinek véleménye az volt, hogy a polgári társadalom értékeit a helyi magyar polgárság csak akkor tudja visszaszerezni, illetve megtartani és megőrizni, ha azon munkálkodik, hogy a polgári réteg visszakapja szerepét a közélet irányításában. Megállapodtak abban is, hogy a Szövetségi Tanács negyedévenként ülésezzen és hogy indítsák el a jogi személyiség elnyeréséért a bejegyzési folyamatot (Bihari Napló 2000. III. 2). A bejegyzésre azonban még sokat kellett várni. Ennek anyagi hátterét Bethlendi István, az ügyek intézését pedig Kelemen Mária vállalta el, a BINCISZ elnökével és titkárával közösen.
Természetesen 2000-ben azért a tevékenység is elkezdődött. Először a szervezési ügyeket kellett megoldani, ami az év első felében megtörtént. Az év második felében sor került a BINCISZ által rendezett első eseményre is. 2000. november 3-án első alkalommal szervezték meg Nagyváradon (és az egész Erdély, Partium és Bánság területén!) a Magyar Tudomány Napját. Ez az összefogás eredményeképpen igen sikeresnek bizonyult, nagyszámú közönség hallgatta végig a 14 előadást és a rendezvényről külön kötet is megjelent. (Bolyai és Széchenyi szellemében A Magyar Tudomány Napja Nagyváradon. BINCISZ, Nagyvárad, 2000.). Ezzel a hagyományteremtő kezdeményezéssel lezárult a BINCISZ elindulásának időszaka.