Szemelvények egy rendkívül gazdag életpályából

A délelőtti órákban a megnyitóra és plenáris ülésekre került sor, majd délután megkezdődött a 2. Partiumi Multidiszciplináris Konferencia, három panelban.

Az Irodalom, nyelv- és kultúratudomány-szekció moderátora Magyar Sára docens (PKE) volt, aki elő is adott Temetőkutatás a Partiumban és a Bánságban. A későbbiekben a beregszászi Gazdag Vilmos főiskolai tanár (II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola) adott elő, majd Antal Balázs adjunktus (Nyíregyházi Főiskola), Balogh Andrea adjunktus (PKE), Varga Zsuzsa tanársegéd (PKE), majd végül a PKE egyik kutatócsoportja (Bökös Borbála, Nagy Orsolya, Hőgye Henrietta, Szenderszki Krisztina és Nyári Adrienn) mutatta be a 19. századi Magyarországot és Erdélyt angol és amerikai kutatók szemével.

A Regionális tudományi szekció moderátora Szilágyi Ferenc docens (PTKI) volt. A köszöntés után előadott Pál Ágnes egyetemi magántanár (Szegedi Egyetem), Pénzes János adjunktus (Debreceni Egyetem), Erdei Gábor adjunktus (Debreceni Egyetem), Szilágyi Ferenc docens (PKE), Szabó Tamás doktorjelölt (Pécsi Tudományegyetem), majd Czuczor Krisztina Phd-hallgató (Debreceni Egyetem). Ebben a szekcióban is érdekes előadások hangzottak el, többek között szó volt az Érmellék magyar közösségeiről, Észak-Partium településföldrajzáról és Nagyvárad turizmusának térspecifikus elemeiről is. Az előadások végén vitára és kiértékelésre került sor.

Történelem-szekció

A Történelem-szekció moderátora Fleisz János egyetemi magántanár (Nagyváradi Egyetem) volt, aki köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a szót Pálfi Józsefnek, a PKE rektorának és professzorának. Pálfi józsef Újkori reformátori kihívás, avagy egy 20. századi kerületszervezés megpróbáltatásai címmel tartott előadást. Az előadáson tulajdonképpen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) kialakulását és lábon maradásának történetének egy részét mutatta be, a kezdetektől. Az egész történet 1920-ban kezdődött, amikor Domahidy gondolatának alapján, miszerint önálló egyházkerületet kellene létrehozni, elkezdődött a művelet. Csak évek múlva, 1926-ban lett eredménye, ekkor alakult meg tulajdonképpen a KRE, körülbelül 250000 ember tartozott az egyházkerülethez.

Mivel ez egy ideiglenes megoldás volt, többször akadályba ütköztek, átnevezték, ketté is szakadt az egyházkerület, minden esetben a végső döntést a zsinat hozta meg.

Fleisz János szintén érdekes előadással érkezett, Nagyvárad, a Partium fővárosa címmel adott elő. Az előadás során Fleisz arról beszélt, hogy Nagyvárad miért volt mindig a régió számára. Elsőként Nagyvárad létrejöttéről beszélt, kiemelte, hogy a város nem ment át egy falu-város fejlődésen, az első feljegyzésekben is káptalan városként említik meg, később egyházi központtá válik.

A középkorban fontos térszervező ereje volt a városnak, piac szempontjából is jelentős szerepe volt. A 18. században jelentős benépesülésről lehet beszélni, majd a 19. században figyelemreméltó előrelépés következik meg, később a 19. század végén már kulturális, irodalmi központként tekinthetünk Nagyváradra.

Forrás: https://www.biharinaplo.ro/helyi/2017/11/13/a-kiralyhagomelleki-reformatus-egyhazkerulet-kre-kialakulasa.biharinaplo

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.