HOGYAN TOVÁBB MAGYAR CIVIL SZERVEZETEK?
2022.10.18. 14:57

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) 2022. október 15-én Kolozsváron szervezte meg a Magyar Házak és az erdélyi magyar civil szervezetek VIII. Találkozóját, amelynek témája ebben az évben: Hogyan tovább, kulturális magyar szervezetek és házak? Civil szervezetek megújításának cselekvési terve.
Képek >>>
A fő cél az EMKE saját és a magyar civil szervezetek stratégiájának kialakítása közös gondolkodással a jelenlegi körülmények között volt. Dr. Széman Péter, az EMKE elnöke megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a sok nehézség után már az is eredmény, hogy ezt a fontos találkozót meg lehetett szervezni, de az újra indulás miatt sok a megoldásra váró probléma. Megfogalmazta, hogy nem ért egyet azokkal, akik szerint a Magyar Házak hálózata fölösleges, mert továbbra is nagy feladat hárul rájuk, persze egyes párhuzamosságokat ki lehet küszöbölni. A köszöntők után bemutatásra került az EMKE által végzett 2021-es felmérés a civil szervezetek jelenlegi állapotáról. A 13 megyét éríntő bonyolult felmérésről Brînzan-Antal Cristina és Rusu Szidónia számolt be. A sok tanulságra alkalmat adó felmérés a legsikeresebb Bihar megyében volt, ahol a szervezetek 35%-át sikerült felmérni. Egyébként az országosan számon tartott mintegy 2 200 magyar civil szervezet közül 213 működik Biharban, ezek közül 202 bejegyzett, 8 jogi személyiség nélküli, 3 pedig fiókszervezet. A válaszokból kiderült fő következtetések, hogy a civilek jövőképe többnyire optimista, szeretnék folytatni az értékteremtést, de bőven vannak pesszimisták is, akik szerint nincs kinek átadni a szervezetet és tevékenységet. A felmérések eredményei alapján dolgozta ki Serfőző Levente és Balázs-Bécsi Attila a Civil szervezetek újraindítására kidolgozott cselekvési tervet. Ez abból kiindulva, hogy az 1990-es induláskor megfogalmazott célok nagy része mára már nem aktuális, illetve az utóbbi 5 év rendelkezései nagyon meggyötörték a civil szervezeteket, egy teljesen megújuló koncepció alapján javasolja az újraindítást. Ennek az újratervezésnek röviden a fő irányvonalai a civil vezetők és aktív tagjainak szakmai felkészítése, partnerségek, hálózatok kiépítése, az ifjúság bevonása és a munka elismerése. A cselekvési terv 6 pontban foglalja össze a javaslatokat, több irányban, a legfontosabbak között a foglakoztatotti rendszer bevezetése, erős regionális EMKE képviseletek kialakítása, fizetett régió felelősökkel, fiatalok fokozott bevonása és a magyar közösségi terek kialakítása szerepel. Az EMKE továbbra is iránytű szerepet szeretne betölteni a közművelődésben és a kultúrában a szélesebb értelemben vett Erdély szintjén. Ez után Soós Mihály a lendvai (Szlovénia) Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója tartotta a meg Közművelődés és kulturális lehetőségek. A kulturális szervezetek stratégiája a kis létszámú közösségek esetében Szlovéniában című előadásában. Ebből körvonalazódott egy mintegy 7 000 főt számláló kis magyar közösség helytállása és hagyományai mellett való kiállása. A dinamikus előadás viszont arra is rámutatott, hogy a bőséges állami támogatás ellenére is végbemegy a helyiek által szinte természetesnek tekintett lassú asszimiláció.
Délután, egy szünet nélkül estig tartó intenzív műhelymunka következett, amelyet Székely István, Serfőző Levente és Soós Mihály vezetett. Az első körben a 31 résztvevő bemutatta saját szervezetét és tevékenységét. Ebből az utóbbi évek nehézségei ellenére is egy nagyon változatos és sokrétű tevékenység bontakozott ki, amelyre alapozni lehet az újraindulást. A találkozón Nagyváradról dr. Fleisz János az EMKE Partium régióért felelő alelnöke, illetve Fleisz Judit, a felmérés partiumi biztosa vett részt. A második körben a cselekvési terv megbeszélése következett, amelyből kiderült, hogy a nagy többség egyetért azzal, hogy a magyar civil szféra megújulása szükségszerű, hiszen ma olyan a helyzet, hogy innen az út igazán már csak felfelé vezethet. A megbeszélés sok fontos kérdést felvetett emlékeztetve a kezdeti idők együtt gondolkodásaira.
A hasznos találkozót azzal a reménnyel zárták, hogy a nehezedő gazdasági helyzet ellenére is megkezdődhet a magyar civil szféra megújulása, hiszen a társadalomnak nagy szüksége van a magyar közösségért elkötelező módon tevékenykedő civil szervezetekre.
|