|
XX. Civil Akadémia Morvaországban
2023.10.27. 07:30
2023. október 18-22 között szervezték meg a XX. jubileumi Civil Akadémiát Csehországban a Morva vidéken.
A programban öt országból 15-en vettek részt.
A Civil Akadémia 1999-ben indult Kunbábonyban és kihagyásokkal az óta is évente
megszervezik. Kezdeményezője Romhányi András, a budapesti Magyar Kollégium vezetője volt. Célja a Kárpát-medence jól működő, elkötelezett magyar civil szervezetei vezetőinek tapasztalatcseréje a különböző országokba került magyarság civil szervezeteivel és ezek képviselőivel. A közel negyedszázad alatt a résztvevők szinte körbejárták a Kárpát-medencét megismerkedve a kisebbségbe került magyarok helyzetével. Budapesten kívül jártak Erdélyben (Kolozsváron, Brassóban, Szamosújváron), a Partiumban (Sarmaságon) illetve Szerbiában (Vajdaság), Horvátországban (Drávaszög), Bosznia-Hercegovinában (Szarajevó),
Szlovéniában (Muravidék), Ukrajnában (Kárpátalja), Szlovákiában (Felvidék) és
Csehországban (Morvaország).
Az idén a találkozóra 11 év után ismét Csehországban került sor, ezúttal Znojmoban,
Morvaország egyik jelentős városában. Öt ország összesen 15 képviselője volt jelen: Csehország (Fazekas Mónika, Danczi Bógyi Csilla, Détáry Attila, Dittel Beáta, Dittel István, Brünn, Jenei János, Ostrava), Horvátország (Ferenc László, Eszék, Giber János, Laskó), Románia (Balázs Zoltán, Erked, dr. Fleisz János és Fleisz Judit, Nagyvárad, dr. Széman Péter és Széman Rózsa, Kolozsvár), Szerbia (Velez Teodóra, Ada), valamint Magyarországról az akadémiák főszervezője Romhányi András (Budapest)
A rendezvény főszervezője és háziasszonya Fazekas Mónika volt, a Cseh és
Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ), Brünni Helyi Egyesülete elnöke, aki vállalta az anyagi alapok megteremtését egyben gondoskodott az utazás megszervezéséről is.
Első este a rendezvény főhadiszállásán Znojmoban az U Divadla Hotel termében, a kialakult szokás szerint minden résztvevő beszámolt a legutóbbi Civil Akadémia óta eltelt egy évben szervezett eseményeiről és a magyar civil, illetve közösségi építkezésben elért eredményeiről.
A válságok közepette kialakult nehéz helyzet ellenére a résztvevők gazdag, változatos, tevékenységről számoltak be. Az eredmények mellett napirendre került a folyamatos megújulás igénye is.
Másnap sűrű programra került sor. Reggel a közelben lévő Mikulovba indultak, ahol
városnézésen, a magyar vonatkozású emlékek megismerésén vettek részt Detáry Attila vezetésével. Mikulov, régi magyar neve Miklósvár, német neve Nikolsburg, ismert, mert a harmincéves háborúban a cseheket támogató Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és II. Ferdinánd megbízottjai 1621-ben itt írták alá a nikolsburgi békét , amellyel Bethlen biztosította Erdély függetlenségét. A békekötésre a mikulovi pompás Ditrichstein (kezdetben Lichtenstein) várkastélyban került sor, amelyet meglátogattak. A kisváros felett magasodik a Szent Domb (Kálvária), tetején a búcsújáró Szent Sebestyén templommal.
Délután visszatértek Znojmoba, ahol egy szakmai program után megismerkedtek a helyi érdekességekkel és a magyar vonatkozásokkal. Znojmo, német neve Znaim, mintegy 34 ezer lakosú város, amely Dél-Morvaországban a Dyje folyó bal partján fekszik, mindössze tíz kilométerre az osztrák-cseh határtól. Első írásos emléke 1226-ból való. Jelentős magyar vonatkozású emléke, hogy amikor 1404-ben Luxemburgi Zsigmond, német-római császár és magyar király és IV. Albert osztrák herceg megpróbálta kifüstölni a Sokol (Sólyom) nevű rablólovagot Znojmoból, a leleményes lovag biológiai fegyvert vetett be az ostromlók ellen:
rozoga hordókat töltetett meg fertőzött fekáliával, amit aztán a támadók közé gurítottak.
Mindkét uralkodó elkapta a vérhast, Albert bele is halt, Zsigmond viszont akkor még
meggyógyult. Jóval később, azonban 1437. december 9-én Znojmoban halt meg, amikor feleségét, Cillei Borbálát akarta kiostromolni onnan. December 8-án a király már érezte, hogy közeleg a vég, felvette császári díszruháját, koronáját és az utolsó kenetet, felült a trónjára, halotti misét rendelt magának, és a trónon ülve másnap meg is halt. Holttestét a helyi Szent Miklós templomban ravatalozták fel. Kívánsága szerint Váradon temették el Szent László sírja közelében, első felesége Mária mellé. 1468-ban Znojmo alatt csaptak össze Podjebrád György cseh király és Mátyás magyar király csapatai. Innentől kezdve 1490-ig, Mátyás haláláig egész Morvaország és így Znojmo is magyar kézen volt.
A városnézést sörgyári látogatás zárta le. Ez is tanulságokkal szolgált. Az évszázados helyi sörgyártást 2009-ben az akkori tulajdonos a holland Heinecken cég teljesen beszüntette, egy év múlva viszont a város megvásárolta az épületet és magán befektetőkkel együtt korszerűsítette, így 2015 óta Znojemské pivo néven forgalmazzák.
Este a helyi jellegű finom vacsora és sörök, borok mellett a kötetlen beszélgetésben a résztvevők tevékenységének helyi jellegzetességeire került a hangsúly.
Szombaton délelőtt több szakmai előadás is volt. Elsőként Jenei János, a CSMMSZ
Ostravai Helyi Egyesület elnöke adott elő, bemutatva a szervezetet és kiadványát az Ostravai Magyar Hírmondót. Ehhez modern eszközként Könyvjelzők járulnak interaktív kiegészítő tartalmakhoz való hozzáférési lehetőségekkel, QR kódok formájában. Az előadó pontosította, hogy a jelenleg Csehországban élő magyarok -a 2021-es népszámlálás adatai szerint 8472 fő - többsége a Felvidékről származik s mintegy 15 százaléka él Ostrava térségében.
Ezután tanulságos és gondolatébresztő előadásában a jelképes sírhelyről és a Lapidaris kőről beszélt.
A jelképes sírhely nemzeti emlékhelyeink megőrzésében és köztudatban tartásában fontos, de
akár családi szinten is jelentős. Példának Esterházy János (1901-1957) a börtönben kiállása miatt mártírhalált halt csehszlovákiai magyar politikusnak a jelképes síremlékét adta. A jelképes, okostelefon barát, interaktív siremlék, az, amelyre egy lapidáris kő kerül. A Lapidaris Kő sírhelyre helyezhető és egy NFC (közeli kapcsolatot lehetővé tevő) chipet tartalmaz, mely interaktívvá teszi a síremléket. Az okostelefont a Lapidaris Kőhöz érintve azonnal megnyílik az elhunyt személyes online emlékoldala. A Lapidaris Kő a magyarországi Hollóházi Porcelán Manufaktúrában készül. Később a Petőfi ösztöndíjasok tevékenysége Csehországban is bemutatásra került, utána pedig Danczi
Csilla KAFEDIK tegnap és ma címmel, a Kazinczy Ferenc Diákklub tevékenységét mutatta be, amely a Brünnben (Brno) tanuló magyar egyetemisták diákklubja. Végül Dittel Beáta mutatta be a sikeres gyerekfoglalkozásokat.
A második znojmoi városnézés során a belváros és főtéren kívül sorra kerültek a helyi díszes templomok, épületek, a látványos völgyzáró stb. Egyébként a közelben van a loukai (Klosterbruck) premontrei kolostor impozáns épülete. A váradi premontrei prépostságot 1710-ben éppen a Loukai Apátság vásárolta meg és működtette. Azonban II. József rendelete ezt a kolostort is felszámolta, később sok féle rendeltetése volt, ma a város tulajdona, egy részében a Znovín borászat működik, kihasználva a földalatti pincéket, járatokat.
Délután Fazekas Mónika a Cseh és Morvaországi Magyarok Szövetsége Brünni Helyi Egyesületét mutatta be, illetve egy fontos rendezvényt a Babylonfestet, ez a Nemzeti Kisebbségek Napja, amelyet nemrég már a 16. alkalommal szerveztek meg közösen Brünnben.
Romhányi András egy a civil szervezeteket jelenleg nagyon foglalkoztató kérdésről,
arról hogyan lehet bevonni a fiatalokat a közösség életébe? értekezett. Erre példákat adva és megoldásokat javasolva, hosszas eszmecserét indított el, amelynek végkövetkeztetése, hogy próbáljunk néha a fiatalok fejével is gondolkodni, ahhoz, hogy vonzóvá tegyük számukra a civil szervezetek rendezvényeit. Az előadásokat követő borkóstolón nyolc féle helyi bort lehetett megismerni. Znojmo egyike a négy morvaországi borvidéknek, amely az utóbbi időben újból fejlődik. Főleg fehérbor fajták az elterjedtek, de a rosé is.
Az esti beszélgetésen részletesen értékelték a Civil Akadémia munkálatait.
Összességében megfogalmazódott, hogy az idei XX. jubileumi Civil Akadémia igen sikeres volt, sok jelentős és hasznos ismeretet nyújtott a jelenlévőknek, újból aláhúzva a magyarság nemzeti összetartozását. Megköszönték a kitűnő szervezést és a változatos programot. Az eddigi gyakori szomorú utóérzéssel ellentétben, most bizakodóbb a kép, hiszen egy élni akaró és tudó kis magyar közösség képe bontakozott ki a jelenlévők előtt, amely tisztában van a helyzetével, lehetőségeivel és azokkal jól gazdálkodik.
A végig családias hangulatú eseményen a sikeres rendezvény folytatása mellett foglaltak állást, annál is inkább mert az idén sok nehézség közepette, még az utolsó percekben is bizonytalan rendezvény végül létrejött, ami azt mutatja, hogy a közösség képes a folytatásra, így minden esély meg van arra, hogy jövőre a XXI. jubileumi Civil Akadémián ismét fognak találkozni.
A bensőséges találkozóról mindenki új élményekkel és tapasztalatokkal feltöltődve tért haza, hasznosítva majd ezeket a további sikeres közösségépítő tevékenységben.
Dr. Fleisz János
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
