|
Mérföldkövek Balmazújvároson
2014.09.30. 16:57
2014. szeptember 24-én, Balmazújvároson tartották meg a „Királyok, fejedelmek útja” program keretében a „Mérföldkövek” című műhelynapot, amelyen jelen volt Dr. Fleisz János történész, a BINCISZ elnöke és Forró László lelkész, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselője

A Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar megyei irodája 2014. szeptember 24-én a „Királyok, fejedelmek útja” program keretében „Mérföldkövek” címmel műhelynapot tartott a balmazújvárosi Semsey Kastélyban, melyre határon innen és túlról összesen 10 településről érkeztek résztvevők. Közöttük civil szervezetek, határon túli református egyházkerület és püspökség képviselői valamint a közösségi művelődés intézményeiben dolgozók.
Jantyik Zsolt, a Nemzeti Művelődési Intézet Közösségi Kezdeményezések Országos Szakmai Központ vezetője köszöntötte a megjelenteket, elmondta, hogy A „Királyok, fejedelmek útja” program, 2008-ban indult a derecskei Művelődési Központ és a Kék-Kálló menti Népfőiskolai Egyesület kezdeményezésére. Korábban a derecskei Művelődési Központ látta el a gesztori feladatokat, majd az Intézet megyei irodájának jogelőd intézménye, a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ is segítette a program kiteljesedését. A kezdeményezésére azzal a céllal született, hogy gyűjtse, tárja fel értékeit e tájegység, tegye láthatóvá és kapcsolja össze kulturális rendezvényeit, jöjjön létre egy virtuális felület, melyen ezek az összekapcsolódások virtuálisan is megjelennek. Így el is készült a www. fejedelmekutja.hu oldal
Elmondta továbbá, mint ötletgazda, hogy a „Királyok, fejedelmek útja” programnak távolabbi célja az Európai Kulturális Útvonalhoz való csatlakozáson túl az életminőség javulásához való hozzájárulás annak érdekében, hogy a vidék helyben tudja tartani népességét, segítse az önreprodukcióját.
„Bíztató, hogy itt vagyunk, a Semsey kastélyban. Innen meg lehet váltani a világot”- mondta, majd számtalan történelmi eseményt és szereplőt – királyokat, fejedelmeket, író és költő fejedelmeket -felsorakoztatva megállapította: „mennyi - mennyi értékkel teli ez a tájegység, melyről a ma fiataljai igen keveset tudnak. Nem lehet más a feladat, mint ezeknek az értékeknek a gyűjtése, megismertetése, az értékek éltetése, a települések közötti együttműködések erősítése.” Befejezésül szólt arról is, hogy ma már úgy látja „nem elég a civil kurázsi, egy ilyen program mögött kell lennie egy szervezetnek, egy menedzsmentnek.”
Katona Mária megköszönte a felvezető előadást és elmondta, hogy e műhelynapot ebben az évben két további, más – más helyszínen (Nyíradony és Nagyvárad) megrendezésre kerülő alkalom követi és minden alkalommal a rendezvénynek helyt adó település egy jó gyakorlata is bemutatásra kerül, mely a „Királyok, fejedelmek útja” program eredményeként valósult meg (…)
A program hozadékának bemutatása közben Porkoláb Lajos, a berettyóújfalui Bihari Népfőiskolai Társaság nevében javasolta, hogy a honlapon lévő jó gyakorlatok tulajdonosait kérjük meg arra, hogy a jó gyakorlat továbbéléséről, esetleg abból eredeztethető új jó gyakorlatokkal frissítsék az oldalt. Szükségesnek látja, hogy egységesebben jelenjenek meg a jó gyakorlatok, szívesen vállalna szerepet (koordinálást, módszert) abban, hogy azok a honlapon egységesebben jelenjenek meg.
Pető Ferencné a kismarjai elképzelések közben beszélt arról, hogy mozaik szerint dolgozunk és össze kellene kapcsolni a sok értéket.
Fleisz János Nagyváradról reflexióit fogalmazta meg. Elmondta, hogy a térségi, bihari összetartozást fontos elemnek tekinti, úgy látja, hogy a „Királyok, fejedelmek útja” identitásképző lesz, van jövője.
Forró László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviseletében a programban való bizakodását fejezte ki. Beszámolt arról, hogy a Siter-i templom, mely középkori alapokra épült szépen megújult, párhuzamot vont Kismarjával és az összekapcsolódás lehetőségről beszélt. Elmondta, hogy a HURO pályázatok milyen lehetőséget kínálnak. Szentjob és Hajdúszoboszló kapcsolatáról beszélt, kiemelte, hogy mind a határ azon oldalán, ahol él és Magyarország tekintetében is kiemelt szerepet kap a jövőben a fürdő turizmus.
Annak vizsgálatára, hogy milyen lehetőségek és milyen erősségek vannak a „Királyok, fejedelmek útja”programban Hamvas László csoportmunkát javasolt.
A résztvevők egyik része a „Királyok, fejedelmek útja” kapcsán az erősségeket gyűjtötte össze, a résztvevők másik része a lehetőségeket. Az igen hosszú listája igen hamar elkészült.
Erősségek: Autentikus értékeket tud felmutatni, Sokan vállalják fel az értékek bemutatását, Több korszakot átölel - nemzedékeket kapcsol össze, Vallási tolerancia, Jó minőségű bor ( Érmellék stb.) Fürdőkultúra, Bővelkedünk értékekben – sokszínűség (királysírok, épített és természeti örökség, kultúra, történelem, hagyományok,) Létező közösségi kapcsolatok, Vendégszerető lakosság,
Lehetőségek: Közösségépítés, Közös pályázatok, Gazdasági tényezők, Kitörés, Példaadás, Értékösszegyűjtés – örökségvédelem, környezetvédelem; Egybekapcsolás;Szektorok közötti együttműködés, Információ cseréje, Koncentrált megjelenés, Hungaricumok - határon átnyúlva, Európai hálózathoz való kapcsolódás, Fenntarthatóság,
Ezt követően az így kialakult csoportok közösen rangsorolták a 3 legfontosabb erősséget és lehetőséget. Így született meg az erősség oldalán az értékek gazdagsága, közösségi kapcsolatok, vendégszeretet, a lehetőségek oldalán közösségfejlesztés, fenntarthatóság, szektorok közötti együttműködés.
Mindeddig úgy tűnt, hogy ez egy egyszerű SWOT analízis, mely igen jó módszer helyzetértékelés, helyzetelemzés készítéséhez. A folytatásból azonban kiderült, hogy nemcsak ennyi, hiszen a facilitátor egy kevésbé ismert módszer, az úgynevezett keret matrix alkalmazásával azt járta körül a jelenlévőkkel zárásként, hogy az adott (1., 2., 3.) erősségre építve ki tudják-e használni az adott (1., 2., 3.) lehetőséget?
Hogy mennyire igen és mennyire nem, illetve mit kell még tenni kérdések alaposabb elemzése a következő műhelynap kiinduló pontja lesz.
Az igen értékes műhelynap végén üdítő volt Rózsa Péter, a Virágoskúti Biógazdaság vezetőjének gazdaságukról szóló bemutatkozó előadása és az azt követő helyi érték bemutató keretében a csípős zakuszka, a különleges félkemény és krémsajtok, a mangalica szalonna és kolbásszal megrakott tálak körül értékelni a műhelynapot és a biotermékeket. (Rövidített anyag)
(Katona Mária, Módszertani szakreferens, Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar megyei Iroda Debrecen)
|