Szemelvények egy rendkívül gazdag életpályából

Ezzel folytatni akarták azt a kezdeményezést, hogy minden évben az egyházközség tagjai felkeressenek egy-egy Mária zarándokhelyet. A kis csapat lelki vezetőjük irányításával korán reggel indult el templomukból, ahol imádsággal és énekekkel kérték a Jó Isten és Szűz Mária segítségét és oltalmát az útra. Útjuk első állomása a panonhalmi bencés Apátság volt, ahol megtekintették a nevezetességeket és imádkoztak az apátsági templomban. Zarándoklatuk második napján érkeztek Máriazellbe, ahol sentmisén vettek részt, melyet az ottani Főapát tartott és Curaliuc Demeter koncelebrált. A Főapát úr köszöntötte a zarándokokat kiemelve a nagyvárad-velencei és a St Pölten-i zarándokokat. A szentbeszédet magyar nyelven Curaliuc Demeter tartotta kiemelve, hogy mindig van miért imádkozni, fohászkodni Szűz Mária segítségéért, hogy egymás kezét fogva tudjunk egymásért imádkozni és hitünkben megerősödni, egyben kérte a Szűzanya oltalmát a várad-velencei egyházközségre mind az otthon maradtakra mind a jelenlevőkre. A mise befejezése után a várad-velencei zarándokok Mária éneket énekeltek magyarul. Megismerkedtek a bazilika nevezetességeivel:

-Fischer von Erlachsen művészi főoltárával és a Mária kegyszoborral, mely 48 cm magas, fából készült és  jobb karjában tartja a kis Jézust. Mária a baljával a gyermeknek egy körtét nyújt, a gyermek pedig a jobbjával egy almát az édesanyjának. A szobrot díszes ruhába öltöztetik az év három legfontosabb ünnepnapján: Nagypénteken, Mária születésének ünnepén (szeptember 8.) és a város alapításának napján (december 21.). Ezeket a drága anyagokból és csipkékből készült ruhákat nemes hölgyek készítették és adományozták;

-a kegyképpel, melyet Nagy Lajos magyar király adományozott a templomnak miután a török elleni reménytelen harc idején a Szűzanya segítségét kérte, aki álmában megjelent és támogatásáról biztosította a királyt avval, hogy győzelem esetén Zellben templomot építsen, és oda helyezze a kegyképet a Szent László kápolnával;  

-Mindszenty József hercegprímás egykori sírhelyével, aki itt nyugodott az 1991-es esztergomi újratemetéséig;

-Sétát tettek a bazilikát körülvevő kőfal mentén megtekintették a keleti  magyar kaput őrző Szent László és Szent Imre kőszobrait melyet 1711-ben állítottak, valamint a bazilika főkapujánál álló Lajos király ércszobrát, valamint

-a csodálatos alpesi városka más nevezetességeivel;

Gamingban is jártak, megtekintették az egykori karthauzi kolostort és templomot, ahol plébánosuk is egy ideig tartózkodott.

Útjuk harmadik napján Bécs nevezetességeivel ismerkedtek meg, majd Magyarországba visszatérve é meglátogatták a győri székesegyházat, ahol imádkoztak a könnyező Szűzanya és Szent László hermája előtt valamint főt hajtottak Apor Vilmos vértanú püspök síremlékénél.

Lélekben gazdagodva, élményekkel telve értek haza és hálát adtak a Szűzanyának, hogy oltalmazta őket útjukon.

Fleisz Judit a Nagyvárad-velencei egyháztanács világi elnöke

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.