Szemelvények egy rendkívül gazdag életpályából

A fórum résztvevőit és a termet zsúfolásig megtöltő közönséget Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület vezetője köszöntötte. Elmondta 15. alkalommal jött létre Berettyóújfalu és Nagyvárad együttműködése a kultúra jegyében, mely eleinte újdonságnak számított, de ma már állítható, hogy sikerült a hagyományteremtés. A közös cél az évek folyamán változatlan maradt: a bihari térség összetartozása a közös értékeink ápolása. Dr. Fleisz János egyetemi tanár, a rendezvénysorozat másik kezdeményezője és főszervezője, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke, köszöntötte a jelenlévőket kiemelve a közös rendezvény folytonosságát és fontosságát. Visszatekintett a 2001-es kezdet nehézségeire, az egymásra találás felemelő érzésére és folytatás főbb momentumaira.

A fórum moderátora Porkoláb Lajos volt, a téma aktualitását pedig az adta, hogy az első kultúra napi közös rendezvényen 2001-ben hasonló címmel tartottak Berettyóújfaluban és Nagyváradon kerekasztal beszélgetést, amelyek a várható EU-integráció és általános haladás körülményei között inkább optimista végkövetkezetéssel zárultak, de megfogalmazódtak komoly aggodalmak is.

A fórum résztvevői: dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, Budapestről, dr. Fleisz János történész, Nagyváradról, dr. Muraközi Zoltán, a Gróf Tisza István Kórház főigazgatója, és Kálnai Zsolt, az Arany János Gimnázium igazgatója, Berettyóújfaluból.

Vitaindító előadásában dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész (Budapest), a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága- Anyanyelvi Konferencia tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy az évek során mind kevésbé optimista, amikor a magyar civilizáció, kultúra és műveltség kérdéseiről beszél. Véleménye szerint, azért hogy a magyar kultúra Magyarországon sokat veszített színvonalából és az irodalom mind jobban háttérbe szorult, az összes párt felel. Ma a médiákban nem a nagy írók és alkotók szerepelnek, nem az ő felfogásuk válik közismertté és példaképpé, mint valaha, hanem a gyakran képzetlen, primitív politikusoké, akik számára a kultúra, az irodalom és a művészet nem más, mint a hatalom megszerzéséért vagy megtartásáért használt kampányeszköz.

Inkább pesszimista kép

Ezt követően a jó hangulatban telt, különböző anekdotákkal illusztrált beszélgetés résztvevői az általuk képviselt területnek, a kultúrával, műveltséggel kapcsolatos viszonyát vázolták fel. A moderátor által feltett kérdésekre, vagyis, hogy milyen a magyarság műveltségi állapota 2015-ben, mi volt jellemező az utóbbi 15 évre, hogyan tudjuk a szétszórt magyarság kultúrájának az egységét megőrizni, nemzeti kultúránkat megjeleníteni az egységes Európában, mennyire és hogyan határozza meg az egyén művelődését (műveltségét, kultúráját) a társadalmi-politikai és gazdasági helyzet?- a fórum résztvevői területüknek megfelelően igyekeztek válaszolni.

Dr. Muraközi Zoltán főigazgató úgy vélte, hogy az Európai Uniós csatlakozás nem sok jót hozott a magyarság számára és a jövőben is nehéz lesz erre építeni. Saját tapasztalataiból kiindulva aláhúzta, hogy a műveltségnek minden területen meg kell jelennie és ki kell, fejtse a hatását.

Kálnai Zsolt igazgató főleg a mai oktatás helyzetére és célkitűzéseire, a fiatalok műveltségi szintjének emelési eszközeire tért ki. Fontosnak tartja a pedagógusok hozzáállását és aláhúzta, hogy ebben a kérdésben csak optimistán lehet vélekedni, mert pedagógus a diákok felé nem közvetíthet sötét képet.

Dr. Fleisz János történész azt emelte ki, hogy a 2001-ben még sokkal reményteljesebb időszakot éltünk meg, de valóban az utóbbi évek nem hozták meg a várt előrelépést. Az utóbbi 15 évben a fejlődési elemek mellett megjelentek a visszaesés jelei is. Mondandóját igyekezett részben optimistán zárni, kiemelve, hogy a „boldog békeidőknek” nevezett időszakban is, ha átnézzük például az 1910-körüli újságokat, akkor a korabeliek mindig úgy vélekedtek, hogy sötét, rossz évet zártak és ennél már csak jobb jöhet, viszont nem féltek a jövőtől és bíztak az emberiség általános fejlődésében.  

Dr. Pomogáts Béla úgy vélte, hogy még sok idő kell, elteljen, hogy Magyarország felzárkózzon a nyugati világ civilizációs szintjére és szorgalmazta, hogy az irodalom nagyobb szerepet kapjon. Rossznak tartja azt, hogy jelenleg az írókat, költőket igyekeznek beskatulyázni ideológia és irányzat szerint, pedig az igazi nemzeti értékek nem politikafüggőek.

A tanácskozás végén elhangzott, hogy egyik területen sem az 1989-et követő lelkesedéshez, méltóan alakultak a dolgok, de még menthető helyzet, igaz az utolsó előtti órában vagyunk a valódi kulturális értékek megmentésében.

A jó hangulatú eszmecserébe a jelenlévők is bekapcsolódtak és többen aggodalmukat fejezték ki, hogy lassan az oktatásból eltűnnek a könyvek, a hagyományos írás és csak az elektronikus eszközök maradnak.

A tanácskozás tükrözte, hogy a magyar kultúra fő problémái hasonlóak a bihari térség ma még határokkal elvágott mindkét oldalán.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.