Szemelvények egy rendkívül gazdag életpályából

Három intézmény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézete (NKE-NIT), Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) és a MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet (MTA-TK KI) szervezésében létrejött rendezvényt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dísztermében tartották népes hallgatóság jelenlétével.

Dr. Kis Norbert a házigazda NKE rektorhelyettese köszöntőjében a konferencia céljának a szakmai tudásépítést nevezte, amelyre ez a komplex megközelítést igénylő téma különösen alkalmas.

A hét előadásból álló programot dr. Papp Z. Attila a MTA TK Kisebbségkutató Intézetének igazgatója vezette le.

Elsőnek Juhász Hajnalka közigazgatási tanácsadó a Többszintű kormányzás az EU-ban címmel értekezett. Ebben többek között aláhúzta, az Európai Többszintű Kormányzás Chartája 2014 szerint az egyénnek éreznie kell, hogy beleszól a döntésekbe.

Dr. Vizi Balázs egyetemi docens Etnikai alapú decentralizáció Koszovóban című előadásában vázolta, hogy a 2008-ban függetlenségét bejelentő Koszovó egyfajta indikátora a közösségi jogok megoldási kísérleteinek. Ehhez két modellt követnek a multikulturalizmust és az önrendelkezési jogot. Az előrelépés azért nehéz, mert a nemzetközi közösség ma sokkal megosztottabb Koszovó kérdésében.

Dr. Kántor Zoltán a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) igazgatója Autonómia törekvések Erdélyben címmel tartott előadást. Ebben kifejtette, hogy 1989 után minden kisebbség megfogalmazta a térségben az autonómia tervezetét, de eredményeket csak a Vajdaságban sikerült elérni. Erdélyben összesen kb. 19 autonómia tervezet készült, amely véleménye szerint világcsúcs, de csak egyet nyújtottak be, az áttörés pedig elmaradt. Ráadásul az RMDSZ-re leadott szavazatok száma drámaian csökken és ez súlyos közösségépítési hiányosságokra vall, amely már meghúzta a vészharangot a párt számára. Az autonómia cél és eszköz, amelynek elérésében az előadó nyolc területet különített el: a nemzetközi porondot, a kétoldalú államközi egyezményeket, a nemzetközi közvélemény érzékennyé tételét, az illető állam többségének érzékennyé tételét, a saját közösség támogatásának biztosítását, az autonómia egyes elemeinek megvalósítását, a valódi közösségépítést és az Anyaország támogatását. Összegzésében megállapította: „Előrehozható az autonómia, de csak amennyiben erős közösséget tudunk kovácsolni.  

A továbbiakban Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Skócia helyzetével foglalkozó előadások következtek. Az első kettőből kiderült a kisebbségi kérdés rendkívül összetett és hogy a megoldásától még igen távol vagyunk. Skócia esetében fontos megállapítás volt, hogy egy a brit identitást is elfogadó skót önazonosság került ki győztesen a teljes függetlenséggel szemben.

Dr. Papp András László A kisebbségek politikai képviselete az új magyar szabályozásban című értekezésében elmondta, hogy Magyarországon 2014 óta a szavazati joggal nem rendelkező nemzetiségi szószóló képviseli a parlamentben a kisebbségeket, azonban eddig alig tettek valamit, fél év alatt egyetlen határozati javaslatot nyújtottak be. Véleménye szerint az etnokorrupció bele van kódolva a hasonló rendszerekbe, emiatt javítani kell rajta.

Zárszavában Wetzel Tamás h. államtitkár megköszönte a szervezők és előadók munkáját és aláhúzta, hogy az autonómia nem csak Kárpát-medencei kérdés, illetve hogy az autonómiaformákat helyben kell kitalálni és akkor tudják támogatni. Mindenképpen a kérdést jó állandóan napirenden tartani és beszélni róla.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.